Mentális egészség2012. ápr 20.

Volt-e már önnek olyan tapasztalata, amikor valamilyen helyzetben nem tudta kontrolálni testének fizikai reakcióit? Például: zavarba jött, és elvörösödött, holott leplezni szerette volna érzelmeit; erős felindulás következtében megfájdult a feje; először beszélt nagy hallgatóság előtt és kiszáradt a szája; félelem vagy harag esetén görcsbe rándultak a gyomor- vagy a nyakizmai. Látszólag érthetetlen folyamatok ezek.
Évtizedeken át arra tanítottak minket, hogy az ember materiális lény. Szervek összessége, amelyek mechanikusan működnek. Az átéléseink, érzelmeink, gondolataink azonban azt bizonyítják, hogy az embernek van lelki-szellemi dimenziója is, ami döntő módon befolyásolja fizikai állapotát. 

A fenti példák jól igazolják ezt az állítást. Amikor a központi idegrendszert valamilyen erősebb érzelmi inger éri, impulzusok formájában jelzéseket ad le az egész szervezetnek, amelyet az idegszálak teljesen behálóznak. Milyen élettani változásokat eredményezhet egy erősebb érzelmi változás?

– Módosítja a szervek vérellátását (az elvörösödött arc a kitágult véredények következménye).
– Megváltoztatja a mirigyek kiválasztását (pl. megszűnik a nyálelválasztás).
– Megváltoztatja az izmok tónusát (megfeszülnek).

Ezek azonnali és látható reakciók. Azonban bizonyos hosszan tartó lelki és érzelmi folyamatok tartós és súlyos módon károsíthatják fizikai állapotunkat.

A félelem, az aggodalom, a harag, bűntudat, féltékenység, irigység, becsvágy vagy a konfliktusok tartós jelenlétét az alábbi betegségcsoportokkal hozzák összefüggésbe a kutatók: emésztőrendszeri (fekélyek, gyulladások, étvágytalanság, székrekedés), keringési (magas vérnyomás, agyvérzés), urogenitális (menstruációs zavarok, vizelettartási nehézségek, frigiditás), idegrendszeri, hormonrendszeri, izom és ízületi, szem- és bőrbetegségek.

Ma már mindenki számára érthető, hogy a lelki, érzelmi problémák fizikai betegségeket okoznak (ún. pszichoszomatikus betegségek), ahogyan a súlyos fizikai betegségek is okozhatnak lelki, mentális betegségeket (szomato-pszichikus betegségek).

Nem lehet gyógyításról vagy egészségről beszélni a lelki dimenziónk figyelmen kívül hagyása mellett. Ez akkor is így van, ha nem hiszünk semmiben, ami nem anyagi és megfogható. A lelki életnek is megvannak a maga törvényszerűségei, amelyek ugyanúgy működnek, mint a gravitáció – nem függ a világnézetünktől.

Szeretnénk olyan lelki gyógyszereket bemutatni, amelyek mély és tartós megoldást jelenthetnek mentális eredetű, az egész szervezetre kiható betegségek megelőzésében és gyógyításában.

1. Hit és bizalom

A hit nem csak a templomba való. A mindennapi életünk függ tőle. Nincs is olyan ember, aki ne gyakorolná. Hit nélkül bonyolult és elviselhetetlen lenne az életünk. Ha például nem hinnénk az ivóvíz tisztaságában, akkor mindennap vegyelemzéssel kellene megbizonyosodnunk arról, hogy iható, ami drága és sok időt igénylő feladat lenne. Ha nem tudnánk elhinni, hogy a tömegközlekedési eszköz vezetője el tud vinni a célállomásig, csak gyalog közlekednénk. Mindenki hisz valamiben vagy valakiben. Az evolúcióban is hinni kell, mert még senki nem bizonyította. Csakúgy, mint a Teremtő Istenben, akit szintén nem lehet emberi eszközökkel mérni vagy megfoghatóvá tenni.

A tudomány bebizonyította viszont, hogy akik hisznek egy személyes és valóságos Istenben, egészségesebbek. A magyarázatot nem ismerjük (többen az endorfinok termelődésével magyarázzák), de attól még igaz.

A gyerekek többsége fél a sötéttől és a kutyáktól. De ha tudják, hogy jelen van a szülő, aki erősebb, mint ők vagy a veszély, akkor megnyugszanak. Ha ismerünk valakit, aki nagyobb, mint a mi problémánk, aggodalmunk megszűnik. Ha van valakink, aki ott is és akkor is tud segíteni, amikor emberi erőnk véget ér, a félelmünk megszűnik.

Dávid király, jól ismert bibliai hős, aki nagyon sok nehézségen ment át. Élete számtalanszor veszélybe került. Nem csak Góliáttal szemben, hanem saját honfitársai által teremtett helyzetekben is. Mivel mindannyiunknak meg kell küzdeni a Gond Góliátokkal, ezért érdemes megismerni Dávid hitvallását, amiben kifejezi Isten iránti bizalmát. A 23. zsoltár rengeteg embernek jelentett erőforrást és gyógyítást:

„Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.
Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem.
Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.
Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem.
Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam.
Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.”

A bizalom több mint a hit.

A Niagara fölött kifeszített kötélen átment egy akrobata. Kezében hosszú rudat tartott, amelynek segítségével egyensúlyozott. Amikor átért, azt kérdezte a tömegtől: Hiszik-e, hogy át tudok menni bot nélkül is? Az emberek kissé bizonytalanul, de igennel válaszoltak. A mutatvány sikerült. Nagy taps fogadta a másik parton. Újabb kérdés következett: hiszik-e, hogy egy talicskát is át tudok tolni a kötélen? Ezúttal határozottan és lelkesen fejezték ki egyetértésüket. Nem volt ok kételkedni. Ennyi bizonyíték után a válasz magától értetődött. A másik parton is megkérdezte: elhiszik, hogy még egyszer meg tudom ismételni a mutatványt? Még nagyobb ováció fogadta. Akkor ki szeretne beleülni a talicskába? – kérdezte a tapsoló tömegtől. Néma csend támadt. Nem volt jelentkező.

Ez a különbség a hit és a bizalom között. Elméletben elfogadni egy igazságot nem nehéz – akár bizonyítékok mellett, akár azoknak hiányában. A bizalom ott kezdődik, amikor beleülünk a talicskába. Amikor rábízzuk magunkat arra, akiben hiszünk. Amikor van bátorságunk a Teremtő normáihoz szabni az életünket. Ez a bizalom gyógyít, biztonságot ad, és megőriz a félelmektől.

2. Ima

Ha az első lépésen túl vagyunk, már könnyebb dolgunk van. Ha hinni tudunk egy személyes Isten létezésében, akkor az is elfogadható, hogy kommunikálni lehet vele.

Képzeljék el, hogy 1700-at írunk. Előadást hallgatnak a jövőről. Az előadó azt mondja: „eljön az idő, amikor a jelenlétem nélkül is hallani fognak. Egy különleges doboz kell hozzá, amin gombok vannak”. Elhinnék? Az előadó tovább folytatja a jóslatokat: „Ez még nem minden. A világ azt is megéri, hogy egy huzal segítségével a Föld bármelyik pontjával kapcsolatba lehet lépni, és bárki beszélgethet szeretteivel. Ezek után már nem sokat kell várni arra, hogy láthassák is azt a személyt, akivel beszélgetnek. Végül huzal nélkül is képesek lesznek kapcsolatot teremteni. Egy maroknyi készülékre lesz szükségük, amit bárhova magukkal vihetnek. Beszélgethetnek majd bárkivel utazás vagy munka közben.” Elhinnék ezeket az állításokat, ha nem a XXI. században élnének?

Lépjünk tovább gondolatban. Ma, amikor nem újdonság a műholdas közvetítés, a mobiltelefonos internetezés és levelezés, amikor bárkivel és bármikor kapcsolatba léphetünk bármilyen messze is lakjon tőlünk, könnyebb-e elhinni, hogy ez még nem minden. Van valaki, akivel nemcsak huzal, hanem készülék nélkül is kapcsolatba léphetünk a nap bármelyik percében, percdíj nélkül. Isten az, aki kezünkbe adott egy láthatatlan mobiltelefont, amit imádságnak nevez a Biblia.

Mi köze mindennek az egészséghez?

A kutatók azt állítják, hogy az ima befolyásolja az egészséget. Eddig csak hit kellett az imához, ma tudományos módszerekkel vizsgálják a hatékonyságát. 130 tudományos tanulmányt publikáltak ebben a témában. Az elmúlt 100 évben 200 tanulmányt folytattak, ami a hit és egészség kapcsolatát vizsgálta. (The Denver Post, 1994. május)

1987-ben Randolf Bryd kardiológus felkérésére egy csoport imádkozni kezdett néhány betegért. Az eredmények mindenkit megdöbbentettek: ötször kevesebb esetben kellett antibiotikumos kezelést alkalmazni, háromszor kisebb volt a szövődmények előfordulása, mint azoknál a társaknál, akikért nem imádkoztak.

1988-ban a San Francisco-i kórházban 400 szívkoszorúér beteg állapotát követte Bryd doktor. A betegek 80%-a, akikért imádkoztak, javulást mutatott társaikkal szemben. (Southern Medical Journal, 1988. július) A kutatások azt igazolták, hogy a gyakorló hívők fele annyiszor betegszenek meg, mint akik nem vallásosak; hasonló az életkor és társadalmi osztály egészséget befolyásoló tényezők szerepéhez. (American Health, 1993. március) A kutatások nem fejtették meg az ima titkát, mert ez a dimenzió nem mérhető anyagi eszközökkel. De igazolták, hogy aki gyakorolja, egészségesebb, vagy nagyobb eséllyel gyógyul meg.

Mi is az imádság?
A kereszténység évszázadai alatt az ima sokat veszített eredeti szépségéből az emberi hagyományok miatt. Sokak számára az ima betanult versike, amit minél többször el kell mondani, annál jobb. Olyan, mint egy húszas az automatába. Ha többet dobunk be, többet kapunk ki abból, amit kérünk. Isten nem gép, hanem személyes lény.

János evangéliumában Jézus azt mondja: „ti az én barátaim vagytok”.

Az ima kapcsolatba hoz a mi mennyei barátunkkal. Nem vers, nem rutinból elmondott megszokott mondóka babonás emberek számára, hanem őszinte, nyílt beszélgetés a személyes Istennel – úgy, mint a legjobb barátunkkal.

Az ima nem más, mint őszintén elmondani Istennek azt, amit érzünk vagy gondolunk. Még akkor is, ha ezek nem ünneplő gondolatok, esetleg háborgás, kétely vagy panasz van bennünk.

Hogyan imádkozzunk?

1.) Legyen meghatározott időnk az imára. Jézus kora reggel, mielőtt a napi feladatokat elkezdte volna, kapcsolatba lépett az Atyával, és lelkileg feltöltődött. Ő a természetben vonult el, de mi megtehetjük ezt bárhol, ahol elcsendesedhetünk.

2.) Az ima párbeszéd, amelyben beszélünk, elmondjuk gondolatainkat, kiöntjük szívünket, kérünk, és hálát mondunk. De a párbeszédben a hallgatásnak is helye van. Hagyjuk Istent is beszélni. Megteszi ezt, amikor elcsendesedünk, és Őrá összpontosítunk, vagy miközben megkérdezzük: „mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem?” És minden bizonnyal megteszi, akkor is, amikor azzal a hittel nyitjuk ki a Bibliát, hogy az az élő Isten élő szava, amelyben hozzánk szól.

3.) Hittel imádkozzunk. Amit hittel kérünk, azt megadja Isten – mondja a Biblia. De bízzuk rá, hogy mit teljesítsen, mert ő jobban tudja, mire van szükségünk. Ha a kisgyermekünk éles kést kér, nem fogjuk megadni neki, csak azért, mert kérte. Mivel szeretjük őt, nem teljesítjük kérését. Tudjuk mi is elmondani: „legyen meg a te akaratod”.

Ez a bizalmi kapcsolat, amit naponként ápolunk, a legjobb gyógyszer a mentális betegségekre és ezen keresztül a fizikai problémáinkra.
Bár ezt a kapcsolatot csak a modern tudomány igazolta, a Biblia több ezer éve felhívja a figyelmet a test és lélek összefüggésére. Összegzésként olvassuk el az alábbi bibliai idézeteket, amelyek hitelességét a kutatások igazolták:

A pozitív gondolkozás, az optimizmus és az egészség:

„A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.”(Példa 17:22)
„Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.” (Zsolt 16:9)
A bűntudat, a bűnbánat és az egészség
„Nincs ép hely testemen sújtó haragod miatt, nincs sértetlen csontom vétkem miatt. Mert bűneim összecsaptak fejem fölött, súlyos teherként nehezednek rám. Megbűzhödtek, elgennyesedtek sebeim oktalanságom miatt. Elcsüggedtem, meggörnyedtem nagyon, úgy járkálok egész nap, mint aki gyászol. Derekam égő fájdalommal van tele, nincs ép hely testemen. Kimerültem, végképp összetörtem, szívem gyötrelmében kiáltozom. Uram, előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom.” (Zsolt 38:4–10)
„Boldog az az ember, akinek az Úr nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság.
Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett.
Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben.
Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az Úrnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.” (Zsolt 32:2–5)

A megromlott emberi kapcsolatok és az egészség

„Mintha csontjaimat tördelnék, amikor gyaláznak ellenfeleim, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsolt 42:11)
„A gyalázat összetörte szívemet, egészen belebetegedtem. Részvétre vártam, de hiába, vigasztalókra, de nem találtam.” (Zsolt 69:21)
„A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.” (Példa 14:30)
Az erkölcsi normák gyakorlása, a reménység és az egészség
„Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat! Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.” (Példa 3:7)
„A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.” (Példa 13:12)  

Ősz-Farkas Ernő

Forrás: felfedezesek.hu

Az utolsó 3 hónap bejegyzései:

Linkajánló

Hasznos oldalak, melyeken cikkeket, média anyagokat tekinthet meg, vagy tovább képezheti magát a Bibliával kapcsolatban!

Tovább

Programok

Jézus életéről és eljöveteléről szóló előadások kiállítás és multimédiás eszközök segítségével!

Tovább

Kérdése van?

A programokkal kapcsolatban további információkat kérhet. Kérdéseit írja meg e-mailben, mindenkinek válaszolunk!

Tovább